kedd, december 27, 2005

Mondhatom, hogy a legjobb karácsony volt ez a mostani, melyet nagyban emelt az a tény, hogy valami miatt idén először nem volt ideges senki, például amikor 24-én még este 7-kor is egy csupasz fa ácsorgott a sarokban. Az ünnep fényét tovább emelte, hogy találtam a fa alatt egy szép nagy tekercs laan kábelt (vagy csak egy a-val?) bónusz ajándékként (apu sajátságos humora). A végső bizonyíték arra, hogy ez a tuti karácsony, egy voltaképp jelentéktelen kis esemény volt: gyanútlanul sétálok a fürdőszoba előtt, amikor szokatlan zaj üti meg fülemet. Benyitok és látom ám, hogy közel 20 éves szovjet típusú ventillátorunk a vízmentesített fürdőkádban áll a száradó ruháim irányába mutató forgó fejjel.
Apám saját fejlesztése állítólag.

szerda, december 21, 2005

Szombattól máig + kitekintés

Voltam Velencén, megajándékoztuk egymást a csajokkal (az ünnepség közben bealudtam), fél órát beszéltem BB-vel telefonon, aki Lynból hívott, és épp előző nap írtam Lyonról, edzettem, sokat aggódtam A. miatt, koccintottam, felkeltem hajnalban, leutaztam Pécsre (Pécs szép), voltam 19-ik században épült romos vadászházban, megvettem az ajándékok felét.
Véremet vették, vádlin rúgtak, a vicces rocksztár telefonálás közben kézzel megeszegette a tányéromon maradt darálthúsokat, egy ismeretlen férfi a metrón előbb a berlini medvés táskámat bámulta meg, aztán engem.
Két hónap után végre találkozni fogok Á-val, befejezem a munkáimat, elviszem a cuccokat a Mikulásgyárba, átváltom a maradék pénzemet, bedőlök a karácsonyfa alá és alszom 3 napig.
Aztán keddtől Amszterdam.

csütörtök, december 15, 2005

Ismét azt hittem, hogy beugrok egy fél órácskára, csak hogy váltsak pár szót az egyik cimborámmal, erre 2-ig maradtam, de csak azért, mert ott voltak a munkatársaim, akiket bírok meg mert éreztem, hogy a Krétakör zenekar játszani fog valamit a dinoszauruszos zenekartól. (játszott, Kraftwerk átdolgozást) Mindeközben megismerkedtem az ultimate türkológussal és kiakadtam egy páron. Ezt le is írom: állok a női wc-ben viszonylagos tömegben, erre kijön egy csaj az öltönyös pasijával a wc-ből, a pasi gőgösen-peckesen lépked a csaja oldalán és persze a lehető leglassabban mossák a kezüket, csakhogy minél láthatóbban prezentálják, mekkora überlibcsi bevállalós dolog együtt menni a női wc-re.
Most ennyit tudok 5 óra alvás és több hét torlódó kialvatlanság után.

kedd, december 13, 2005

"Ez nem az én napom, mert pl amikor egy naptárat próbáltam felszegelni az iroda falára egy turbinalapáttal, a fejemre esett az óra ami fölöttem csüngött, persze nem teljesen magától" - ez a gyöngyszem épp most érkezett mailben a cimborámtól, aki szintén az okos capoeira híve.
Arra ébredtem, hogy az egyik kolléganőm közli, hogy mennyire fáradt. Azt hittem, így csak a filmekben alszanak el: ülök a gép előtt, jobb kezem az egeremen, bal kezem a billentyűzeten, fejem félrebillenve. Ráadásul még álmodtam is, Hajós Andrással.

A sok nem annyira megnyugtató dolog mellett azért vannak jók is, pl. hogy pontosan két hét múlva ismét az emelkedő hidak városában leszek és hogy Á. és Svavar alf is jön a jövő héten és még az is jó, hogy egyre biztosabb, hogy megyünk ide.

hétfő, december 12, 2005

könyvelek

a berlini edzőm az egész famíliával rióban van, innentől christopher cimborám levele: "dafür macht thorsten jetzt den trainer (was ihm wirklich spaß macht, nur ist das manchmal eher ne mischung aus capoeira,karate, schulunterricht und armee ("SIR, JA SIR!")). es ist aber ganz witzig."

különben meg az egész hétvégét végigedzettük, mindenem fáj és most akkor harmadik fokozatú övem van, de ez már régóta nem érdekel, inkább azt könyvelem el pozitívumként, hogy az avatás során három edző is játszott velem, és a háromból 2 a két jelenlévő mester volt, amit pedig megtiszteltetéként könyvelek el. erre azt mondta az egyik jó cimborám, aki hozzám hasonlóan az intelligens capoeira híve, hogy bizonyára látták egyéni stílusomat és ez tetszett nekik. meg még azt könyvelném el nagy pozitívumként, ha sikerülne elegánsan kiraknom egy brazilt a lakásomból.

kedd, december 06, 2005

Utol szeretném már érni magam. Listát fogok írni, és kényszerítem magam, hogy naponta 70%-t teljesítsek.

vasárnap, december 04, 2005

Élményeim a természettel

Végre pihentem a tesóméknál.
A tesómék szép helyen laknak, szép kilátással. És olyan tiszta a levegő (bocs, levegő fetisiszta vagyok, ezért is utálom annyira Bp-t és szeretem annyira Berlint, pedig alapvetően ellenék mindkettővel), hogy zuzmó nő a kertben, pedig a zuzmó tudtommal ilyen finnyás, sznob növény, legalábbis ami a levegő minőségét illeti.
Volt egy különös esemény is: berohant egy kisegér a nappaliba, a tesóm elkapta egy zsebkendővel és kidobta a kertbe, mire az egér pihegett egy kicsit, majd miután kiheverte a sokkhatást, dülöngélve sétálgatott és elódalgott. Erre másnap ismét megtaláltuk a nappaliban az asztal alatt, de ekkor valamiért már nem élt. Ezen sokáig gondolkodtunk (pl. hogy ugyanaz az egér volt-e vagy egy másik) mi, felnőttek, de a gyerekeknek nem szóltunk róla egy szót sem.

Az eset kapcsán elmeséltem kalandunkat a vaddisznókról, akik kiraboltak + az állatkerti kecskéről, mely leette a túracipőm fűzőinek a végét.