Aztán egyszer csak ott volt a maga teljes valójában is R. apukája, D-vel érkeztek és egy fröccs mellett mindent megtudtunk arról, hogy mi van a retkekkel ott vidéken, aztán csak kapkodtam a fejem jobbra meg balra, annyira emlékeztetett a két fiára, akik a lehető legjobb világok legjobbikában élnek, nevezetesen Berlinben. (hol máshol?)

Az év legjobb bulija

Szerda, éjjel fél három, közel a Blahához a föld alatt: strandlabda süvít el a fejem fölött, talpam alatt harminc centis homok, vízipisztollyal és locsolókannával öntöznek, a DJ-n zsiráfos úszógumi, a pincércsajokon karúszó, az egy óra tájban érkezett kutya békésen alszik a padon, a lenti szinten kacsaúsztatóban alsónadrágra vetkőzött franciák ordítják a medencében állva erős akcentussal, hogy "ez nem lehet igaz!". Induláskor még a fejemre dől egy pálmafa, és megvalósul végre a két kedvenc klubom közti spirituális kapcsolat: felharsan egy Kaffee Burger song!

"akkor most hepik a retkek, hogy kaptak egy extra félórát!" - ezt az sms-t kapta ma D. kolleganő R. apukájától, aki korábban híres alterzenész volt, ma pedig hobbikertész.

csak hogy ez a fontos információ se sikkadjon el: ma mentem először strandpapucsban munkába. most az erkélyen ülök, és úgy gondolom, akkor lenne teljes az idei nyár, ha el sem mozdulnék innen.

hát ez valami őrültjó

Visszajött S. Brazíliából, ezért most mate teát iszom, és ha már jól leszek, cukornádat fogok rágcsálni, Duluth-ról olvasok az interneten, ahol '97-ben voltam és Mimi Maurát hallgatok (from Argentina). Jaj, de szép, sok kultúrás kedd délután.

7 jahre

Ismerem ezt a rohadt érzést 2000 tavaszáról, Salzburgból. Hét év után újra itt (az emberi szervezet hétévente cserélődik ki, nem?) Akkor rajtam kívül egy Saab volt a legfőbb kárvallottja. Most eddig még csak én.
(És akkor is filmbeillő dolgok történtek velem, mint ahogy mostanában is.)

Egy oroszlánfejű törpenyúl szaladgál körülöttem, ő dinamikusan változó lakóközösségünk legújabb tagja. Ma költözött be.