szombat, június 10, 2006

Eddig azt hittem, hogy csak kisgyerekkel és kutyával lehet átlagon felüli eredménnyel pasizni, erre a tegnap este egyértelműen bebizonyította, hogy mankóval is. Ennyi pasi nem szólított le, és eredt a nyomomba, mint az elmúlt néhány napban. Tegnap például a figyelős, aki eleinte csak stírölte a lépcsőn, ahogy letornázom magam az aluljáróba, majd elém vágott, és úgy csinált mint aki épp szembejön, csak hogy azt mondhassa: "Gyógyulj meg hamar!". Majd ijedtében elfutott. Lent a metróban még láttam, hogy látótávolságon belül állt meg. Gondolom, hogy közbeavatkozhasson, ha veszélybe kerülök.

Aztán ott vannak az elmés taxisofőrök az efféle megjegyzéseikkel, hogy "látom maga valami rosszban sántikál".

És természetesen a kollégák, akik közül többen szexinek nevezték a botjaimat, egyikük pedig felajánlotta, hogy szívesen lenne a mankóm.

Hát így élek mostanában.