Ha már úgyis kushadok itt ezzel a lábtöréssel, gondoltam kitágítom az olvasás-portugál tanulás-napi 15 óra alvás-nagymama és anyu finom főztjének gyakori fogyasztása-feketenadálytő főzés tevékenységkört, és egyrészt rendbetettem az internetkapcsolatot, másrészt kellemetlenséggel járó, de hasznos orvosokat keresek fel.
Ma a fogorvos volt soron. Végérvényesen beigazolódott az a feltevésem, hogy ha azzal érkezel, hogy x fogad fáj, tuti biztos, hogy y fogadat fúrják ki és tömik be. Hát nem volt ez másként ma sem, de megnyugtattak, hogy a két fájó fogam teljesen rendben van, ellenben kifúrtak és betömtek egy harmadik, nem fájót. Azért kivárom, mi lesz, ha elmúlik az érzéstelenítő hatása. (Nem panaszkodásképp, de ez volt a 12-ik injekció az elmúlt két hétben.)

Amúgy már kettő helyett egy mankóval tolom, de minden lépésnél fáj a kis lábam (ez panaszkodásképp).