Végül egy harmadosztályú vendéglátóipari egységben zárult az este a pasival, aki külső jegyeit tekintve Robbie Williams és egy troll keveréke. Itt először kihallgattam, majd álruhás Mátyás királyként becsatlakoztam a szomszéd asztaltársaság beszélgetésébe, akik a munkahelyemről témáztak (jobban mondva az egyik osztotta az észt a másiknak), aztán a csaposról kiderült, hogy valaha híres focista volt, neki megvillantottam a Videoton nyolcvanas évekbeli tündöklése kapcsán szerzett tudásomat, aztán megittuk azt a förtelmes bort, amitől most teljesen rosszul vagyok.