hétfő, április 18, 2005

A nagyon híres tanár az összes európai város közül Berlint szereti a legjobban. Amszterdam is oké, mondta a szombati bulin a japán lánynál, de azért mégiscsak Berlin a legtutibb. Aztán azt magyarázta, hogy nem szabad állandóan dolgozni, a mulatozás is éppolyan fontos eleme az életnek, mint a munka, és jól meg kell őrizni az egyensúlyt. Én serényen bólogattam, mondom, persze én ezzel tökéletesen tisztában vagyok, nem is dolgozom már hat hónapja. A n.h.t. erre elismerően bólintott, gratulált, megjegyezte, hogy szerencsés ember vagyok, majd felkért táncolni. A vicces egyébként az, hogy a n.h.t. munkája az egyik leghedonistább meló a világon, ami nekem a szórakozás kategóriába tartozik.
Japán popzenét hallgatok. Klassz.