Kezdjük tehát a helyszínrajzzal. Ezt írtam július közepén, amikor először jártam itt Szapphóval: Az erkélyen ülök három rekesz üres sörösüveg mellett, egy olyan piros színű ponyva fölött, amire az amerikai filmekben rá szokak zuhanni a hatodikról (a török zöldséges ponyvájáról van szó), és ami - bár szövetből készült - mégis megmenti az érintettek életét. Alattunk villamosmegálló, vietnámi papucsos biciklisek száguldoznak, valamint párok smúzolnak egy narancssárga tűzoltóautó (azóta sem láttam narancssárga tűzoltóautót, csak pirosat) szomszédságában.

Mostanában rákaptam arra, hogy az ablakból fényképezzem az utcát.